Üdvözöljük az EURO-ECO cégcsoport Jogi- és Adótanácsadói Network (JAN) szolgáltatásának honlapján.

Tájékoztatjuk, hogy a honlap által nyújtott szolgáltatások csak az alapszerződés mellé kötött kiegészítő (JAN) szerződések keretében érhetőek el korlátozás nélkül.

Szerződéskötési szándékát a Kapcsolat menüpont alatt található email címeken jelezheti számunkra. Munkatársaink a megadott elérhetőségeken fogják keresni Önt a részletes tájékoztatás érdekében.

   

Mi is az a zsebszerződés, mitől problémás a felderítésük?

A kormány azt állítja, hogy felderíttetné annak a több százezer hektárnyi földnek a külföldi "fantomtulajdonosait", akik az elmúlt két évtizedben vették használatba a területeket. A kabinet ezt a földmennyiséget is a magyar gazdák kezén látná, ugyanakkor az új földtörvény szinte semmit sem változtat a kialakult helyzeten, sőt rendkívül rossz irányból közelíti meg a kérdést agrár és jogi szakemberek szerint.

A kormány becslése szerint 700 ezer, a Jobbik szerint egymillió hektár föld is külföldiek (osztrákok, németek, hollandok) tulajdonában vagy művelésében lehet, ami a hazai szántóföldek akár 20 százalékát is érintheti. Van, aki a számokat eltúlzottnak tartja, de az tény, hogy százas nagyságrendben lehetnek háttér megállapodások a földek használati és bújtatott tulajdonjogáról. A kormány, rálicitálva saját első kiadására, most arról beszél, hogy fényt derít ezekre a trükkös szerződésekre, és kiszorítja a külföldieket a magyar termőföldekről.

Ez egyáltalán nem lesz könnyű, mivel 2014-től a földpiac is teljesen liberalizált lesz, és nem lehet majd különbséget tenni magyar és külföldi állampolgár között.

A kormány az új földtörvény tervezetével és a földek jogellenes megszerzésének, vagyis a zsebszerződések megkötésének semmissé nyilvánításával, az ügy büntetőjogi útra terelésével igyekszik a problémát kezelni. A zsebszerződések terén elért eddigi eredményeket egy tárcaközi bizottság is összegezte, és jelentést tett le az asztalra a szükséges teendőkről. A gond ugyanakkor az, hogy ezeket a szerződéseket szinte lehetetlen felderíteni, mivel jogilag nem is léteznek.

A törvénytervezet zsebszerződéseket érintő részéről a megkérdezett ügyvédek és szakértők egészen mást gondolnak, mint a kormány. A zsebszerződések tulajdonképpen azért jöttek létre, mivel már az 1994 óta érvényben lévő földtörvény is rendkívül szigorúan szabályozta a termőföld tulajdonjogának megszerzését. A rendszerváltást követő termőföld-privatizáció révén nagy számban jutottak termőföldtulajdonhoz olyan magánszemélyek, akik hivatásszerűen egyáltalán nem vagy hosszabb ideje nem foglalkoztak földműveléssel.

Itt jöttek léptek a rendszerbe a külföldi gazdák, akik a földtörvény értelmében már nem szerezhettek termőföldtulajdont gazdasági társaság tulajdonosaiként sem. Viszont különböző jogi konstrukciók - öröklési szerződés, haszonélvezeti jog alapítása, jelzálogjoggal és elővásárlási joggal biztosított kölcsönszerződés stb. - révén, vagy strómanok közbeékelésével földhasználati jogot kaptak azoktól, akik valamilyen okból nem tudták, vagy nem akarták a földet megművelni, de például kárpótlás vagy privatizáció keretében földhöz jutottak. Az elképzelés az volt, hogy a földmoratóriumnak egyszer vége lesz, és a lejárta után tulajdonba vétellel váltják fel a már több éve bekészített zsebszerződéseket. A földvásárlási moratórium 2014. május 1-je után lejár.

A helyzetet árnyalja, hogy sok külföldi gazda időközben Magyarországon telepedett le, itt fizet adót, munkaerőt alkalmaz, többen pedig magyar nőt vettek feleségül.

A zsebszerződés valójában politikai kommunikációs fogalom, nem jogi kategória. Az elnevezés jól tükrözi a zsebszerződések képi megjelenését: a valódi szerződés helyett "kisegítő" megoldások igénybevétele történik, a valódi szerződési akaratot tartalmazó szerződés a felek zsebében landol - írta Kozma Ágota egy 2012-es tanulmányban. A zsebszerződés nem magyar specialitás, korábban épp Ausztriában lehetett találkozni hasonló megoldásokkal. A termőföld vonatkozásában a zsebszerződés azt jelenti, hogy a termőföld tulajdonjogát a háttérben olyan személyek szerzik meg, akiknek a szerzőképessége kizárt, a szerzés pedig meghaladja az aktuális szabályokban lefektetett területmérték vagy aranykorona-érték határt. Így nemcsak külföldi állampolgárok kötnek zsebszerződéseket, hanem a magyar állampolgárok is. Általánosságban beszélni a zsebszerződésekről csak elméleti jelleggel lehet.

A zsebszerződésekből, amelyek bizonyos esetekben semmis szerződések - például a strómanok nevére vásárolt termőföld esetén -, egyelőre kevés jogi probléma adódott, valószínűleg azért, mert egyelőre egyik szerződő félnek sem állt érdekében felrúgni a megkötött megállapodást. A bíróságok ilyen téren elért eredményeit az is mutatja, hogy 11 év alatt, amióta igazából politikai téma lett a zsebszerződések ügye, mindössze egyetlen esetben sikerült zsebszerződést felderíteni (ez is épp nemrég történt).

A zsebszerződések – bár természetüknél fogva a rendszeren kívül léteznek - nem teljesen láthatatlanok, mivel a földhivatali nyilvántartásokban a földhasználók nevét is fel kell tüntetni, és ott megjelenhetnek a külföldi gazdák. Bár a földhivataloknál található helyrajzi számok alapján meg lehetne nézni, hogy ki is az adott földterület valódi tulajdonosa, de itt elég a korábbi strómant "használni", aki majd a törvény elfogadása után ugyanúgy odaírja a föld tulajdonosához és a föld használójához a saját nevét, mint korábban.

A földhasználóknál is az a helyzet, hogy döntően cégek végzik a földek megművelését, mert költségelszámolási, illetve adózási szempontból így könnyebb gazdálkodni, akár magyar hátterű a cég, akár nem. Mivel ezeket a vállalkozásokat mind Magyarországon jegyezték be, így egyenként kellene végigfejteni, hogy valójában kik is ezeknek a tulajdonosai, ami rendkívül sziszifuszi munka. Nem mellesleg az ügyészség csak konkrét gyanú esetén kérhet le adatokat a földnyilvántartásból, csoportos lekérést pedig nem tehet. Erre már volt is példa Somogy megyében, ahol a helyi földhivatal ellenállt a főügyészségnek, és adatvédelmi okokra hivatkozva nem engedélyezte a csoportos lekérést a nyilvántartásból.

A törvénytervezettel kapcsolatban komoly probléma, hogy büntetőjogi eszközökkel kíván fellépni a zsebszerződéses praktikák visszaszorítására. Egy polgári jogügyletet kriminalizálna a törvényhozó, ami megkérdőjelezi a jogállami normákat. Emellett a zsebszerződések büntetőjogi tényállásáról is még csak politikai nyilatkozatok fogalmazódtak meg, jogszabálytervezetet erről még egyáltalán nem lehetett látni. A büntetőjog belekeverése már csak azért sem jó megoldás, mert a szigorítással még jobban elriaszthatják a felderítést, az érintettek jobban igyekeznek majd elbújtatni a valós tulajdoni viszonyokat.

Egy, a zsebszerződések visszaszorítását szorgalmazó forrásunk szerint a legjobb megoldás olyan lenne, amely érdekeltté teszi az érintett állampolgárokat, hogy feltárják ezeknek a szerződéseknek a meglétét. Teljes amnesztiát, büntetlenséget kellene ígérni nekik, az állam pedig élhetne a föld elővásárlási jogával, és megvehetné a területeket, amiket később bérbe adhatna olyan magyar gazdáknak, akik a földeket meg is akarják művelni.

Több megkérdezett is megemlítette, hogy külföldi gazdák itthoni tevékenysége egyáltalán nem csak negatív hatással van a magyar mezőgazdaságra, miután befektetéseket eszközölnek, helyi munkaerőt foglalkoztatnak, ismeretlen know-how-t hoznak magukkal, amit a magyarok is elsajátíthatnak és saját hasznukra fordíthatnak.

Az 1994 óta eltelt idő bebizonyította, hogy a természetes gazdasági folyamatoknak nem nagyon lehet gátat szabni – ha lehet, akkor csak nagyon átgondolt szabályozással. A termőföldre vonatkozó magántulajdon megjelenésével a tulajdonos szabadon rendelkezhet a tulajdonával - ebbe az is beletartozik, hogy annak adja el azt, akinek szeretné. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának adjunktusa szerint a korlátozásra logikus válasza volt a társadalomnak a zsebszerződés. Bármennyire is afelé igyekszik a törvényhozó, hogy ezeket a praktikákat megszüntesse, amíg a földtulajdonszerzés korlátozva van, addig az emberek megtalálják a kiskapukat.

Így aztán joggal felvetődik a kérdés, melyet egyik forrásunk úgy fogalmazott meg, hogy egyáltalán valós problémával foglalkozunk-e: az elmúlt két évtized alatt nem sikerült felszámolni ezeket a praktikákat, és a feleknek, úgy tűnik, nem is érdekük, hogy ez megtörténjen. A letöltendő börtönbüntetés belengetése nem változtat semmit sem érdemben ezen a helyzeten - így az eszköz is teljesen elhibázott.

Ugyanakkor azt célszerű lenne elérni, hogy a hazai földből megtermelt javak hazánkban halmozódjanak fel. Ennek eléréséhez azonban nem lehet ajtóstul rontani a házba, "egy finom, jól hangolt védelem szükséges, a régi uniós tagállamok ezt sokkal szofisztikáltabban csinálják" – mondta az egyik megkérdezett szakértő.

   

Bejelentkezés  

   

EUR / HUF  

   

CHF / HUF