Üdvözöljük az EURO-ECO cégcsoport Jogi- és Adótanácsadói Network (JAN) szolgáltatásának honlapján.

Tájékoztatjuk, hogy a honlap által nyújtott szolgáltatások csak az alapszerződés mellé kötött kiegészítő (JAN) szerződések keretében érhetőek el korlátozás nélkül.

Szerződéskötési szándékát a Kapcsolat menüpont alatt található email címeken jelezheti számunkra. Munkatársaink a megadott elérhetőségeken fogják keresni Önt a részletes tájékoztatás érdekében.

   

Mik is azok a vállalkozási zónák?

Akár már kisvállalkozások is jelentős adókedvezményeket kaphatnak, ha a szabad vállalkozási zónákba ipart telepítenek. Sikerük attól függ, hogy az illetékes kormányügynökségek képesek lesznek-e termelőipari vállalatokat kézen fogni, és a halódó térségekbe cipelni. A kormány kijelölte a zónákat, de az érintett térségek vezetői nincsenek képben, mit tervez a kormány.

A 47 leghátrányosabb térséget szabad vállalkozási zónának jelölte. A zónák 12 megyét érintenek, a legnagyobb számban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistérségek reprezentáltak a listán. Szakértők szerint a térségek zónákká nyilvánításával a vállalkozási övezetek létrehozásához még nem kerültünk lényegesen közelebb. Amíg nincsenek meg a konkrét helyszínek, ahol a vállalkozások igénybe vehetik az ígért kedvezményeket, addig a kezdeményezés még nem több elvi lehetőségnél.

A társasági adóról szóló törvényben tavaly definiálták, hogy mit kell szabad vállalkozási zóna fogalma alatt érteni. A jogszabály szerint a szabad vállalkozási zóna közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal pontosan le van határolva, és a kialakításához szorosan kapcsolódik az is, hogy egy gazdaságfejlesztő szervezetet bíznak meg az ottani feladatok koordinálásával, az övezet irányításával. Ennyire azonban még nem konkretizálódtak a kormány tervei. Erről az is árulkodik, hogy az érintett térségeknek az önkormányzati vezetői mit sem tudtak arról, hogy pontosan milyen zónákat alakítana ki náluk a kormány.

Ha megvalósulnának, a szabad vállalkozási zónákban egyébként lenne perspektíva a vállalkozások számára, mondták adószakértők. Az adótörvények tavaly év végi módosításakor ugyanis már a konkrét adókedvezmények is bekerültek, amiket a zónákba települő cégek kaphatnak majd, és ezek meglehetősen attraktívak az adószakértők szerint.

Először is, fejlesztési adókedvezményt kaphat a zónába települő vállalkozás, ha legalább 100 millió forintos beruházással munkahelyet hoz létre. A beruházásra fordított összeg 10 éven keresztül leírható lesz a társasági adóból, annak legfeljebb 80 százaléka erejéig. Mindazonáltal az adókedvezmény érvényesítéshez, mint minden fejlesztési adókedvezmény esetén, itt is számos adminisztratív feltételnek kell megfelelni.

A vállalkozások szokásos beruházási költségeihez képest a 100 millió forintos minimum összeg nem nagy pénz, a szakértők szerint olyan alacsonyan húzta meg az összeget a kabinet, hogy akár még egy kisvállalkozás is megugorhatja, a középvállalkozásokról már nem is beszélve. Az ugyanakkor nagy kérdés a szakember szerint, hogy van-e elegendő tőkéjük, kapnak-e hitelt, és egyáltalán a magyar gazdaságot nyomasztó üzleti bizonytalanságot képesek-e leküzdeni a cégek, akiket a kormány a vállalkozási zónákba csábítana.

Szintén vonzó lehet egy vállalkozási zónában, hogy két évig alig kell adót fizetni a foglalkoztatottak után. A zónában felvett új munkavállaló után ugyanis az első két évben nem kell fizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót a bruttó munkabér után (de legfeljebb 100 ezer forintig), míg a foglalkoztatás harmadik évében a mérték 14,5 százalékra csökken. Ezen felül a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is meg lehet spórolni. Szociális hozzájárulási adókedvezményt persze a munkahelyvédelmi akcióterv szerint végrehajtott törvénymódosítások is biztosítanak, ott azonban tartós munkanélküliekre, szakképzetlenekre, 25 év alattiakra vagy 55 év felettiekre, és újra munkába álló kismamákra érvényesíthető a kedvezmény. Vagyis, a zónában jobban járna a vállalkozás.

   

Bejelentkezés  

   

EUR / HUF  

   

CHF / HUF